A várakozással ellentétben a lehetséges társulásoknak mindössze 45 százaléka jelentkezett a többcélú kistérségi társulások ösztönző támogatására kiírt pályázatra. A Belügyminisztérium adatai szerint 75 helyről érkezett pályázati anyag, ami azt jelenti: jó eséllyel valamennyien megkapják a kért pályázati összeget, sőt valószínűleg marad is a 7 milliárd forintos keretből.
Mint arról legutóbbi számunkban beszámoltunk, június első napján Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányossági normakontrollt kért a május 10én elfogadott többcélú kistérségi társulásokról szóló törvényről, így az nem lépett hatályba. Talán az ebből fakadó bizonytalanságnak is köszönhető, hogy a lehetséges társulásoknak (168) mindössze 45 százaléka nyújtotta be pályázatát június végéig, amely társulások ugyanakkor átfogják a 3176 magyarországi település 49 százalékát (1564). Tény azonban: az ország felében lázasan folyt a pályázás.
"Megindult és gyors ütemben halad a többcélú kistérségi társulások szerveződése" – adta hírül július első hetében a Belügyminisztérium is, leszögezve: „Örvendetes, hogy egyre több település ismeri fel az e társulási formában rejlő lehetőségeket, amelyek egyebek mellett utat nyitnak ahhoz, hogy a kisebb teljesítőképességű önkormányzatok megszabaduljanak azoktól a kötelező feladatoktól, amelyeket eddig nem, vagy csak rossz hatásfokkal tudtak ellátni. A feladatok több település összefogásával történő közös ellátása jobb szolgáltatást tesz lehetővé. A kistérségekben élők számára például a közös könyvtári ellátás megszervezésével javulnak a művelődési lehetőségek, a szaktanárok közös foglalkoztatásával színvonalasabb lesz az iskolások nyelvi és informatikai képzése, az elektronikus ügyfélszolgálat bevezetésével gyorsabb és egyszerűbb lesz az ügyintézés. A közszolgáltatások korszerűsítési programjának egyik kiemelt célja, hogy a szolgáltatást a lehető legközelebb vigye az állampolgárokhoz. Ezt teszi lehetővé a létrejövő kistérségi központokba koncentrálódó közigazgatási szakértelem és technikai bázis. A kistérségi összefogással tágabb lehetőségek nyílnak a közösen elvégzett feladatok költségvetési támogatására. A kormány idén és jövőre is kiemelt figyelmet fordít a társulások létrehozására, támogatására” –áll a tárca közleményében.
Nos, az alapos minisztériumi PR is arra utal, van még kit győzködni. Akik azonban most beadták a pályázatot, úgy tűnik, nyugodtan hátradőlhetnek. Ha a 7 milliárdot teljes mértékben szétosztják, egy pályázóra akkor is több mint 90 millió forint jut. Márpedig ekkora összegre csak azok a kistérségek pályázhattak, amelyek települései száz százalékban összefogtak – ez azért nem jellemző, bár a pályázókról részletes adatokkal egyelőre nem tudott szolgálni a Belügyminisztérium. Mindenesetre jó esély látszik arra, hogy akik és amennyit pályáztak, azt – hacsak valami nagy bakit nem ejtettek – meg is kapják a pályázaton. Végeredményt augusztus közepére-végére ígérnek.
Eddig egyébként 92 többcélú kistérségi társulás jött létre 1933 település összefogásával , amelyek közül 17 nem adott be pályázatot támogatásra.
Kistérségi "fekete bárányok"
Noha – mint az körkérdéseinkből rendre kiderül – a kistelepülések nem érzik feltétlenül előnyösnek a kistérségi együttműködést, különösen a közoktatási közös feladatellátás miatt, kevesen merték megtenni, hogy kimaradjanak az együttműködésből. Akik viszont mégis, azokra sokáig ujjal fognak mutogatni a megyében, lévén mintegy 70 millió forinttól eshet el miattuk az a kistérség, ahova tartoznak.
Huszonhárom önkormányzat részvételével alakult meg például a Salgótarján Kistérségi Többcélú Társulás. A települések a legmagasabb elérhető összeg, 120 millió forint helyett csak a 20 és 50 millió forint közötti keretre nyújthattak be pályázatot, mert három település –Mátraszele, Karancskeszi és Bárna – úgy döntött, hogy az esetleges átszervezésekkel együtt járó közoktatási együttműködésben nem kíván részt venni – tájékoztatta az MTI-t Puszta Béla, Salgótarján polgármestere. A tíz somogyi kistérség közül hat döntött arról, hogy létrehozzák a komplex kistérségi társulást, egy helyen viszont csak részleges társulás jött létre; ezzel a megye településeinek 79 százaléka tagja lett egy-egy többcélú társulásnak – közölte a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal sajtóreferense az MTI-vel. Hozzátette: a legnagyobb somogyi kistérségben, a kaposváriban a 77 település közül kettő nem kíván csatlakozni a társuláshoz, így részleges társulást hoztak létre. Fonyód, Tab és Siófok kistérségben nem jött létre még részleges társulás sem, ezért nem is pályázhattak – jegyezte meg a sajtóreferens.
Vasi falvak perlik az államot
Három Vas megyei kistelepülés, Rádóckölked, Nagykölked és Harasztifalu be akarja perelni a magyar államot, mert egy kormányhatározat miatt, álláspontjuk szerint „diszkriminatív módon”, kizárják őket szennyvízkezelési pályázatokból, így pedig az erre a célra szolgáló európai uniós támogatásokhoz sem juthatnak hozzá –tudatta az MTI-vel Vámosné Marksz Mária, Harasztifalu polgármestere. Egy 2003 elején született kormányhatározat szerint a 2000 fő alatti települések 2015ig nem pályázhatnak támogatásért a szennyvízkezelés megoldásához – emlékeztetett. Amíg a csatornázás el nem készül, nem épülhetnek megfelelő utak sem, hiszen azokat újra fel kellene bontani. A csatornázás 370 millió forintba kerülne, a községek, a megalakult közműtársulások 20 százalék önrészt tudnak vállalni, a beruházás tervei és az összes engedély rendelkezésre áll.
