Akadálymentes változat






Kedves Látogató, szeretettel köszöntöm községünk honlapján!

A 2500 főt számláló Káloz Fejér megye déli részén, a Sárvíz mentén fekszik, Székesfehérvártól 30, az M7-es autópályától 20 km-re. Megközelítése a 63. számú főútról Sárkeresztúr településtől nyugati irányban, valamint az M7-esről letérve a Szabadbattyántól Örspuszta felé tartó úton lehetséges. A Káloz-Dég összekötő útnak köszönhetően a Balatoni térség is könnyebben elérhető.


Frissítési információk
Ön mit kérdezne...?
Társalgó és lelki szoba
Falunap 2012
Káloz SE hírei

Felhőkép




Polgármesteri hivatal
Önkormányzat
Elektronikus ügyintézés
Káloz - Soponya Szociális, Család- és Gyermekjóléti Önkormányzati Társulás
Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Járási hivatal
Letölthető űrlapok
Testületi ülések
Rendeletek
Határozatok
Szemétszállítás
Kultúra
Menetrendek
Választások
Közérdekű adatok
Adatkezelési tájékoztató


Helyi pályázatok















Általános hírek Helyi hírek Gazdasági hírek Önkormányzati hírek
EU-információk Pályázatok Felhívások Eseménynaptár Helyi újság
Kétszáz paragrafus az államigazgatásról

Ügyfélbarát és átláthatóbb hatósági eljárást ígér az új törvényjavaslat



Többéves előkészítés után Lamperth Mónika belügyminiszter beterjesztette az országgyűléshez a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló új törvényjavaslatot. A szakmabeliek egyöntetű véleménye szerint igazi ügyfélbarát jogszabály születhet, amely a szolgáltató jogállam, a korszerű közigazgatás garanciája lesz. Mindez azonban ma még csupán tetszetős ígéret. A nyári szünetet tartó parlament csak őszi ülésszakán teheti a közigazgatás majd’ fél százados alaptörvényét fölváltó jogszabályra a jóváhagyó pecsétet.


A terjedelmes, közel kétszáz paragrafust felölelő törvényjavaslatból első olvasásra is kitűnik, hogy a közhatalom szolgáltató funkciójára minden eddiginél nagyobb hangsúlyt helyez. Ez a jogállami szemléletváltás mellett jórészt annak köszönhető, hogy már a koncepció is megmérettetett szakmailag. Az új közjogi térben jelentősen csökkennek az ügyfelekre háruló eljárási terhek, és zöld utat kapnak az informatika korszerű eszközei is. Mindez megnyitja az utat az ügyek gyorsabb és egyszerűbb intézése előtt.
A kódexigénnyel kimunkált jogszabály alapelvei között is figyelmet érdemel az a követelmény, hogy a közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait. A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. A közigazgatási hatóság a jogszabályszerűtlen eljárással okozott kárt az ügyfélnek a polgári jog szabályai szerint köteles megtéríteni – mondatott ki.  Mindennapi hatósági ügyeink zökkenőmentes intézésében is sokat segíthet a közel kétszáz paragrafust felölelő törvényjavaslat. A hatályos eljárási törvény (1957. évi IV. Tv ) átfogó elemzése rávilágított a szabályozás fehér foltjaira, a procedúra gyorsaságát, hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásoló okokra, vagyis a jogalkalmazás torzulásaira. A magyar közigazgatás jövőképéről valló, várható fejlődési tendenciákkal, szervezeti változásokkal is számoló jogszabály az irányadó nemzetközi szerződések, a megszívlelendő ajánlások számbavétele után került a törvényhozás asztalára – tájékoztatta lapunkat a szaktárca.

Az új jogi normák társadalompolitikai jelentőségét három okkal magyarázhatjuk. Az első és talán a legfontosabb: a közigazgatási szervek hatáskörébe tartozó ügyek nagy tömege, évi sokmilliós nagyságrendje. Emlékeztetőül: a közigazgatás látja el az állampolgárokat hatósági igazolványokkal (az útlevéltől a nyugdíjas igazolványig), kiadja a különböző engedélyeket, kötelezettségeket állapít meg, jogvitákat bírál el, az anyakönyvtől az ingatlan-nyilvántartásig egy sor különböző hatósági nyilvántartást vezet, és széles körben végez ellenőrzést is. Köztudomású: a közigazgatás széles körben lát el látszólag egyszerű rutinügyeket, de hatáskörébe tartoznak kiemelkedő jelentőségű ügyek is. Ez utóbbiak nem pusztán az esetenként többmilliárdos beruházási összeg miatt fontosak, hanem azért is, mert gyakran az állampolgárok nagy tömegeit érintik. Ilyen lehet például a metró vagy autópálya-építés, repülőtér, netán egy nagy bevásárló központ létesítésének engedélyezése, a környezetet veszélyeztető beruházások jóváhagyása. Az ilyen ügyek esetenként egy vagy több település – nemritkán az egész ország – egész közvéleményét foglalkoztatják. A jogalkotók szakmai ars poétikájából is az következik, hogy a lakosság érintett csoportjai hiteles tájékoztatást kapjanak. Noha az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán kifejezett jogharmonizációs kötelezettség – ebben a tárgykörben – nem hárul az Magyarországra, azt is figyelembe kellett venni, hogy az unió hatékony közigazgatást vár el a tagállamoktól.


Vannak olyan közigazgatási ügyek – például a közegészségügy, az állategészségügy, a pénzintézeti tevékenység körében –, amelyek az emberi élet védelmére, a tömeges egészségkárosodás veszélyének elhárítására, az üzleti élet tisztaságára vagy más, kiemelkedően fontos érdekre való tekintettel azonnali reagálást és hatékony intézkedést követelnek a közigazgatástól. Bár ilyenkor a gyorsaság az alapvető szempont, ez nem vezethet az érintettek teljes kiszolgáltatottságához, így például a jogorvoslati lehetőségtől való megfosztásához. A jogállami egyensúlyt a törvényjavaslat írott garanciák sorával biztosítja. Az egyszerűbb, gyorsabb és átláthatóbb közigazgatási eljárást, tűzte zászlajára a kabinet, de ennek „ellentételezéseként” sok ponton többletfeladatokat ró a közigazgatási szervekre. A rendszerváltást követően számos olyan változás következett be, amely – a maga összességében –önmagában is indokolttá tette egy új közigazgatási eljárási törvény kidolgozását. A rendszerváltoztatás kapcsán átalakult az egész államszervezet. Nem hagyható figyelmen kívül az ország nyitottá válása sem. Nem csupán a külföldi turistaforgalom növekedett, hanem azoknak a nem magyar állampolgároknak a száma is, akik – ingatlantulajdonosként, munkavállalóként, menekültként stb. – hosszabb-rövidebb időt hazánkban töltenek, s ennek során kapcsolatba kerülnek a magyar hatóságokkal is. Figyelmet érdemel az említetteken kívül a külföldi – közöttük több multinacionális – cég jelenléte is.
Mélyreható változások következtek be a tulajdoni viszonyokban és a gazdasági életben. Amíg mind 1957ben, mind 1981ben az állam egyszerre volt a közhatalom letéteményese és a legnagyobb tulajdonos, mintegy hierarchikusan irányította az állami nagyvállalatokat, addig a rendszerváltás nyomán az állam tulajdonosi szerepe lényegesen szűkebb körre szorult. Mindezt a szabályozásnak is követnie kell. Bár a hatályos eljárási törvény lényegében kiállta az idő próbáját, dőreség tagadni eredendő hibáit. Nem szabályozza például az eljárási költség fogalmi körébe tartozó elemeket. E tekintetben nagy a jogbizonytalanság. „Sok ügyfél nem kapja meg a neki járó költségtérítést” – ismeri el a BM. Átfogó felülvizsgálatra szorul az eljárás során kiszabható bírságok rendszere is. Egyes bírságok felső határa ma már olyan alacsony, hogy a bírságtól semmiféle ösztönző vagy visszatartó hatás nem várható –érvel a közhatalom. Persze, más szemüvegen látja az államkincstár bevételi oldalára is sandító érveket az elmarasztalt ügyfél. Különösen, ha a bürokrácia útvesztőiben nem tudott kiigazodni, s és épp e miatt büntette meg egy állami hatóság… A belügyi tárca meglátása szerint ugyanakkor az utóbbi években gyakoribbá vált a hatósággal való nyílt szembeszegülés, a hatósági ügyben eljáró  köztisztviselő fizikai akadályozása, s nem ritkán fenyegetése is. S ebből azt a következtetést vonták le, hogy nem csupán a végrehajtási eljárásban lehet szükség a rendőrség közreműködésére, de erre egyéb eljárási cselekményeknél (szemle, hatósági ellenőrzés) is „igény” van. Tény, hogy a szervezetlenség miatt manapság a végrehajtási döntések egy része papíron marad.

A nyelvhasználat kérdésében a törvényjavaslat alapvető változást hoz. Ez látszólag „visszalépés”, hiszen a jelenleg hatályos jogszabály kimondja: anyanyelvét szóban és írásban mindenki használhatja. Az idézett rendelkezés azonban egyrészt teljesíthetetlen, másrészt ténylegesen soha nem érvényesült. Ehhez képest előrelépés, hogy új garanciális rendelkezéseket foglal magába a tervezet, egyfelől a magyarországi kisebbségek, másfelől a magyar nyelvet nem beszélő többi ügyfél anyanyelv-használati jogát illetően. Ez természetesen bizonyos szervezési intézkedéseket követel a közigazgatási szervektől, ám a feladat a technikai fejlettség jelenlegi szintjén – akár mobiltelefon útján is – megoldható.
A kisebbségek nyelvhasználatát illetően a szabályozás összhangban áll a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájában foglaltakkal. Az anyanyelv-használati jogot nem korlátozza az ország kisebbségek által lakott térségeire, illetőleg az olyan településekre, amelyeken a kisebbségi népesség számaránya meghalad egy bizonyos százalékot, hanem az ország egész területén biztosítja. E törvényjavaslattal a közigazgatási szakma letette a maga vállalható névjegyét a Tisztelt Ház asztalára. Mostantól a politika térfelén pattog a labda… Kizárólag a törvényhozókon múlik, mikor lesz az országnak korszerűbb államigazgatása.



A jogállam titkai

A közigazgatási hatóságok tevékenységük során a magántitoktól a banktitokig terjedő skálán a legkülönbözőbb titokfajtákkal szembesülnek. Ezek közül egyesek – például a gyónási titok – abszolút mértékben védettek a közigazgatási hatóságokkal szemben. Más titokfajták relatív vagy szelektív védelem alá esnek: az arra jogosult szervtől vagy személytől kapott felmentés alapján, illetőleg bizonyos eljárásokban (például annak kivizsgálása során, hogy az orvos nem követette el szakmai hibát) megismerhetők. Végül vannak olyan titokfajták is, amelyeket – hatáskörük korlátai között – a közigazgatási hatóságoknak feltétlenül meg kell ismerniük, mert e nélkül nem tudják ellátni feladataikat. Az állam, továbbá a természetes és jogi személyek törvény által védett titkait tehát – a titokfajták szerinti differenciálás mellett! – védeni kell attól, hogy a feltétlenül szükséges körön túl mások tudomására jussanak. Ugyanakkor a titokvédelem nem béníthatja meg a közigazgatás tevékenységét. A titokvédelem az ügyféllel szemben is csak korlátozott mértékben érvényesülhet. Nem terjedhet odáig, hogy kiüresítse az ügyfél eljárási jogait, így különösen jogorvoslathoz való jogát. Az ügyfelekkel való „packázás” további ellenszere lehet egy új előírás. Ha a közigazgatási hatóság határidőben nem jár el, a felügyeleti szervnek intézkednie kell a mulasztás megszüntetése érdekében. A törvényjavaslat szankciókat is ígér: kötelező a fegyelmi eljárás kezdeményezése.


Felhasználónév:
Jelszó:


A szavazás szünetel





  •  
  • Kapcsolatok tára
  •  
  • Lapszemle
  •  
  • Interjúk, riportok, szakcikkek
  •  
  • Önkormányzati ingatlanok


  •  
  • Jogszabálykereső
  •  
  • Gépjárműkereső


  •  
  • Térkép
  •  
  • Időjárás
  •  
  • Ki kicsoda?
  •  
  • Kulturális linkek
  •  
  • Pénzügyi szolgáltatások
  •  
  • Turisztikai információk
  •  
  • További hasznos linkek


    Adatvédelmi irányelvek elfogadása



    e-mail hirdetés szolgáltatók