Akadálymentes változat






Kedves Látogató, szeretettel köszöntöm községünk honlapján!

A 2500 főt számláló Káloz Fejér megye déli részén, a Sárvíz mentén fekszik, Székesfehérvártól 30, az M7-es autópályától 20 km-re. Megközelítése a 63. számú főútról Sárkeresztúr településtől nyugati irányban, valamint az M7-esről letérve a Szabadbattyántól Örspuszta felé tartó úton lehetséges. A Káloz-Dég összekötő útnak köszönhetően a Balatoni térség is könnyebben elérhető.


Frissítési információk
Ön mit kérdezne...?
Társalgó és lelki szoba
Falunap 2012
Káloz SE hírei

Felhőkép




Polgármesteri hivatal
Önkormányzat
Elektronikus ügyintézés
Káloz - Soponya Szociális, Család- és Gyermekjóléti Önkormányzati Társulás
Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Járási hivatal
Letölthető űrlapok
Testületi ülések
Rendeletek
Határozatok
Szemétszállítás
Kultúra
Menetrendek
Választások
Közérdekű adatok
Adatkezelési tájékoztató


Helyi pályázatok















Általános hírek Helyi hírek Gazdasági hírek Önkormányzati hírek
EU-információk Pályázatok Felhívások Eseménynaptár Helyi újság
A hét bő esztendő

NFH offenzíva határok nélkül – 2007-től naponta 4 milliárdot költhetünk



Már csak három évet kell várnunk a fejlesztési kánaánra, legalábbis ezzel kecsegtet a Európai Unió fejlesztési stratégiája, melynek keretében Magyarország 24 milliárd eurót hívhat le 2007–2013 között. Ehhez persze jól egyeztetett és kimunkált ágazati operatív programok kellenek, amelyek megvalósítását még az idén megkezdi a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH), amely szeptemberre prioritáslistát, intézkedési tervet, jövő tavaszra pedig az országgyűlés elé terjeszthető fejlesztéspolitikai koncepciót ígér. A vállalások mellett új ötlettel is előrukkolt az NFH: hazánk geostratégiai jelentőségére hivatkozva azt javasolja a brüsszeli bizottságnak, hogy európai kohéziós politikai intézetet hozzanak létre Budapesten.


Szeptember végére elkészül az a dokumentum, amely pontosan meghatározza, hogy a 2007–2013 között esedékes európai fejlesztési periódusra milyen prioritásokkal készít intézkedési tervet Magyarország. Az első júliusi kormányülésen született döntésről kiderült, hogy a dokumentumban szerepelni fognak a pénzöszszegek 60 százalékát kitevő kiemelt fejlesztések és a társadalmigazdasági egyeztetés mechanizmusának rendje. – A terv fő célkitűzései a tudásvezérelt, megújuló társadalom, a gazdasági versenyképesség növelése, a fenntartható fejlődés és a kohézió, az összetartó társadalom – közölte a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt felügyelő államtitkár a kormányülést követő tájékoztatón. Baráth Etele ismét felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti fejlesztési terv keretében 2007től egy évben több forrás fog rendelkezésre állni, mint addig három évben összesen – a terv 24 milliárd eurót (6000 (!) milliárd forintot) jelent. Az államtitkár kiemelte: a grandiózus terv azt jelenti, hogy a nemzeti önrésszel együtt 2007től kezdve napi több mint négymilliárd forint értékű fejlesztésre lesz lehetőség idehaza.


A hatékony forrásfelhasználásnak azonban számos előfeltétele van – mutatnak rá az elemzők. Ezt az NFH név nélkül nyilatkozó munkatársai is megerősítették, hangsúlyozva: a mostani elképzelések szerint – a régiók megerősödésével – 2007 után akár a területi irányító hatóságok is létrejöhetnek. Baráth Etele erre utalva kijelentette: Budapesten, ahol biztos, hogy megvalósul operatív program, így irányító hatóság is kiépül. Az államtitkár kitért arra, hogy a szeptemberre esedékes intézkedési terv mellett a Medgyessy-kormány döntött egy fejlesztéspolitikai koncepció kidolgozásáról, melyet a tervek szerint jövő tavasszal terjeszt a kabinet az országgyűlés elé. Ezt megelőzően azonban a Nemzeti Fejlesztési Hivatal munkatársai járják az országot, hogy létrejöhessen egy úgynevezett fejlesztéspolitikai állandó konferencia. Ennek célja, hogy a helyi társadalom és a központi tervező szervek között folyamatos legyen a kapcsolat. A helyi konzultációkat követően 2004 végéig ki kell jelölni a legfontosabb fejlesztési irányokat, hogy tartható legyen a jövő tavaszi parlamenti menetrend, ezután ugyanis egyeztetni kell az Európai Unióval, hogy 2005ben véglegesíthetővé váljon a program. A fejlesztési hivatal offenzívája ugyanakkor nem áll meg a határokon belül. Június végén a magyar szakemberek írásos javaslatot adtak át Jacques Barrot és Balázs Péter regionális politikáért felelős EU-biztosoknak, amelyben az szerepel, hogy jöjjön létre budapesti székhellyel egy európai kohéziós politikai intézet. Magyarországot geostratégiai helyzete, az országban található kohéziós politikai szaktudás alkalmassá tenné az intézet működtetésére. Jacques Barrot jó ötletnek nevezte, hogy nagy régiós stratégiai fejlesztések előkészítésére európai elemző intézmény alakuljon. Balázs Péter, regionális politikáért felelős EU-biztos hangsúlyozta, a kohéziós politika finanszírozása az unió egészében hasznosul.



"Nem leszünk nettó befizetők"

Magyarország biztosan nem lesz nettó befizető – nyilatkozta a Magyar Rádiónak Baráth Etele. Az NFHt felügyelő politikai államtitkár kifejtette: természetesen elméleti lehetőség mindig van arra, hogy valami baleset bekövetkezzék, így a kormány arra is felkészült, hogy minden negatívan zajlik, ezért hozott a kabinet olyan intézkedéseket, amelyekkel mindez elkerülhető. – Ezeket a „biztosításokat” már mi megkötöttük, fölkészültünk rá, vagyis fölvettük a többletembert, fölgyorsítottuk a folyamatokat – szögezte le a főhivatalnok. Hozzátette: a csatlakozó tízek között a legsikeresebbek vagyunk, mert az ország vállalta, hogy az európai uniós jogszabályoknak megfelelően 2004 január elsejétől kezdve már alkalmazzuk azokat az eljárásokat, amelyek az unióban is irányadóak. A politikus a „veszélyekről” úgy vélekedett, a legnagyobb gond, hogy ebben az évben csak szeptember 30-ig fogad el Brüsszel olyan számlákat, amelyeket az év végéig ki is fizetnek. Az NFH ezt úgy igyekszik áthidalni, hogy olyan központi projekteket indít a magyar kormány, amelyek garantálják a leszámlázási lehetőségeket is.


Parlagon az adatvagyon?


A Nemzeti Fejlesztési Terv hat, az információs társadalom és a gazdaság fejlesztését célzó pályázataira június végéig másfélszázan aspiráltak. Az adatok szerint az egazdaság fejlesztésére, az ekereskedelem ösztönzésére kiírt pályázat bizonyult a legnépszerűbbnek, összesen 49 cég nyújtott be ilyen céllal pályamunkát. A legtöbb támogatást, 8,9 milliárd forintot az a 28 önkormányzat kérte, amely információszolgáltató tevékenységét fejlesztené. Az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítását szolgáló keret felhasználására azonban még egyetlen helyhatóság sem jelentkezett.


Felhasználónév:
Jelszó:


A szavazás szünetel





  •  
  • Kapcsolatok tára
  •  
  • Lapszemle
  •  
  • Interjúk, riportok, szakcikkek
  •  
  • Önkormányzati ingatlanok


  •  
  • Jogszabálykereső
  •  
  • Gépjárműkereső


  •  
  • Térkép
  •  
  • Időjárás
  •  
  • Ki kicsoda?
  •  
  • Kulturális linkek
  •  
  • Pénzügyi szolgáltatások
  •  
  • Turisztikai információk
  •  
  • További hasznos linkek


    Adatvédelmi irányelvek elfogadása



    e-mail hirdetés szolgáltatók