Kedves Látogató, szeretettel köszöntöm községünk honlapján!
A 2600 főt számláló Káloz Fejér megye déli részén, a Sárvíz mentén fekszik, Székesfehérvártól 30, az M7-es autópályától 20 km-re. Megközelítése a 63. számú főútról Sárkeresztúr településtől nyugati irányban, valamint az M7-esről letérve a Szabadbattyántól Örspuszta felé tartó úton lehetséges. A Káloz-Dég összekötő útnak köszönhetően a Balatoni térség is könnyebben elérhető.


Frissítési információk
Ön mit kérdezne...?
Társalgó és lelki szoba
Falunap 2012
Káloz SE hírei

Felhőkép




Polgármesteri hivatal
Önkormányzat
Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottság
Oktatási-, Kultutális- és Sport Bizottság
Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Járási hivatal
Letölthető űrlapok
Testületi ülések
Szemétszállítás
Rendeletek
Kultúra
Menetrendek
Választások
Közérdekű adatok


Helyi pályázatok















Általános hírek Helyi hírek Gazdasági hírek Önkormányzati hírek
EU-információk Pályázatok Felhívások Eseménynaptár Helyi újság
Káloz község története


Káloz község Fejér megye legrégebbi települései közé tartozik. A környéken talált régészeti leletek szerint már az  ókorban is éltek itt kelta eredetű népek.
A község folyamatosan lakott Szent István kora óta. Györffy György kutatásai szerint egyike azoknak a Fejér megyei településeknek, melyeknek lakóit első királyunk telepített a Sárvíz mellékére, hogy a fejedelmi törzs szállásterületeit védelmezzék ellenségeitől.
Valószínűleg ebből a korból származik a község neve, mely a „káliz” népnévből ered. Az eredetileg iráni nyelvű káluzok olyan törökös jellegű mohamedán vallású népcsoportot alkottak, melyek tagjai katonai erényekben gazdag, a kereskedelemben  járatos emberek voltak. A király valószínűleg rájuk bízta a terület védelmét.
Mások szerint a falu határában termő, jó hozamú búza kalásza adta volna a településnek a nevet. (Talán erre utal a község címerében látható búzakalász is, melyet a környék vízi-világát jelképező furcsa madár tart.)
Ahogy láthattuk, a falu eredetileg királyi birtok volt, melyből a XI. sz-ban egy részt a veszprémi egyház kapott.
Később találunk utalásokat arról, hogy a fehérvári káptalanhoz tartozott. A község neve írott formában először egy 1326-ból származó oklevélben látható. „Kaluz” alakban. Későbbi oklevelekben „Villa Kalaz” vagy „possessio Kaloz” néven szerepel.
1332-ben már említik a plébániát, melynek gazdája bizonyos „Lukács pap” aki pápai adót fizetett.  1351-után a dunántúli családok között szerepel a Kálozfalvi család a 4-10 faluval bírók között, valószínűleg Káloz is közéjük tartozott.
A török korban községünk sokat szenvedett. A hódoltság és a Királyi-Magyarország határán feküdt , ami megmagyarázza, hogy miért adóztak a káloziak töröknek, magyarnak egyaránt.
Az 1550-es években a várpalotai vár vitézei a török elleni harcok jutalmaként zsold helyett falvakat kaptak. Így lett Káloz Horváth Balázs birtoka 1551-ben és egyben a várpalotai vár tartozéka. Ugyanakkor itt húzódott a török fehérvári szandzsák (Csákvár- Seregélyes- Káloz) határa, ami azt jelentette, hogy  községünk területe ütköző zóna volt. Ezzel is magyarázható, hogy egy 1617-ből származó összeírás szerint Káloz elhagyott puszta település. 1647-ben több Fejér megyei helységgel együtt rövid időre Veszprém megye kormányzata alá került.
Káloz, a XVII. Sz. második felében került a Zichy család Vázsonykői ágának kezébe. A későbbiekben ez a család meghatározó szerepet játszik községünk történetében.
Az 1700-as évek elején, Zichy Imre birtoka. Adony, Soponya, Láng, Hörcsök, Hatvan, Eörs, Szentmiklós stb. településekkel együtt. 1704-ben a lakosok egy része Egresre menekült. Levelükben ezt írták: „Amióta Szegény Helységünkből idestova a java a gazdáknak eloszlék, a kuruc rajtunk való reguálása miatt jöttünk Egresre.” Ekkor  lakosság többsége még református.
1736-ban Zichy Jánosné kezdeményezésére a helyi katolikusok egy kis kápolnát építettek Nepomuki Szent János tiszteletére. 1749-ben újjáalakul a plébánia, ettől kezdve vezetik a keresztelési, házassági és halotti anyakönyvet.
1787-88-ban felépítik Zichy János kegyúr kezdeményezésére a ma is álló római katolikus műemlék jellegű templomot Nagyboldogasszony tiszteletére.
Abból az időszakból származik a ma látható református templom is.
Káloz történelmében jelentős dátum 1782, amikor Zichy Ferenc földesúr az uralkodótól vásárjogot kért. A három vásárt Virágvasárnap keddjén, július 2-án és Szentmihálykor tartották.
Az 1784-85-ös összeíráskor Kálozt már a megye mezővárosai között említik, ahol később működött hadikórház, uradalmi börtön, 37 iparos, okleveles bábák, orvosi körzet, református, katolikus, zsidó iskola, gyógyszertár stb. Rövid ideig itt élt Kunoss Endre költő is , a Zichy család nevelője, akinek sírja a helyi temetőben található.
1848 eseményeiből a káloziak is kivették a részüket. A források szerint 1848. október 3. éjszakáján a község lakói föltartóztatták Róth tábornok visszavonuló csapatait, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy az ozorai népfelkelők pár nappal később szétverhették őket. A helyi megmozdulás szervezői Akter István plébános és Izsányi Endre jegyző voltak. E napok eseményeihez tartozik a község akkori földesurának, gróf Zichy Ödönnek a kivégzése. A gróf menlevelet kapott Jelasicstól szeptember 29-én, amit másnap Kálozról adonyi birtokára tartva Görgei nemzetőrei megtaláltak nála. A grófot árulással vádolták, amit ő azzal magyarázott, hogy csupán birtokai védelmére kért garanciát a horvát bántól.
Görgei haditörvényszéke ezt nem fogadta el és még aznap felakasztották Lórévnél Csepel szigetén. Holttestét hazahozták Kálozra és a katolikus templomban helyezték örök nyugalomra.
Később, 1852-ben Ferenc József felkereste e sírt és itt imádkozott elhunyt híve lelki üdvéért. Az eseményt egy emléktábla örökíti meg a templom szentélyében.
A XIX. sz. küszöbén községünk virágzó településként lépett át, de a század viharai (háborúk, forradalmak, áldozatok) sajnos nagyon megtépdesték. Ezek az események azonban egy külön tanulmányt igényelnek. Reméljük, hogy a XXI. Század egy újabb fellendülést fog hozni és ez a gazdag múlt sok értékkel fog gyarapodni.


Felhasználónév:
Jelszó:


A szavazás szünetel


  •  
  • Kapcsolatok tára
  •  
  • Lapszemle
  •  
  • Interjúk, riportok, szakcikkek
  •  
  • Önkormányzati ingatlanok


  •  
  • Jogszabálykereső
  •  
  • Gépjárműkereső


  •  
  • Térkép
  •  
  • Időjárás
  •  
  • Ki kicsoda?
  •  
  • Kulturális linkek
  •  
  • Pénzügyi szolgáltatások
  •  
  • Turisztikai információk
  •  
  • További hasznos linkek





    e-mail hirdetés szolgáltatók