Kedves Látogató, szeretettel köszöntöm községünk honlapján!
A 2600 főt számláló Káloz Fejér megye déli részén, a Sárvíz mentén fekszik, Székesfehérvártól 30, az M7-es autópályától 20 km-re. Megközelítése a 63. számú főútról Sárkeresztúr településtől nyugati irányban, valamint az M7-esről letérve a Szabadbattyántól Örspuszta felé tartó úton lehetséges. A Káloz-Dég összekötő útnak köszönhetően a Balatoni térség is könnyebben elérhető.


Frissítési információk
Ön mit kérdezne...?
Társalgó és lelki szoba
Falunap 2012
Káloz SE hírei

Felhőkép




Polgármesteri hivatal
Önkormányzat
Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottság
Oktatási-, Kultutális- és Sport Bizottság
Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Járási hivatal
Letölthető űrlapok
Testületi ülések
Szemétszállítás
Rendeletek
Kultúra
Menetrendek
Választások
Közérdekű adatok


Helyi pályázatok















Általános hírek Helyi hírek Gazdasági hírek Önkormányzati hírek
EU-információk Pályázatok Felhívások Eseménynaptár Helyi újság
Ljubljana: Horvátország nem lehet a schengeni övezet tagja, amíg nem fogadja el a döntőbíróság határozatát

Szlovénia mindaddig nem támogatja Horvátország schengeni övezethez való csatlakozását, amíg Zágráb elutasítja a hágai nemzetközi döntőbíróságnak a szlovén-horvát határvita rendezéséről hozott júniusi ítéletét - mondta Karl Erjavec szlovén külügyminiszter pénteken, az általa vezetett kormánypárt, a balközép Szlovén Nyugdíjasok Pártja (DeSUS) ülését követően.





Erjavec kijelentette: mindaddig, amíg Horvátország nem tartja tiszteletben a nemzetközi testület határozatát, Szlovénia negatív véleményt fogalmaz meg a csatlakozásával kapcsolatban. "Az az ország, amely nem tudja, hol húzódnak a határok a két ország között, nem lehet a schengeni övezet tagja" - húzta alá.

Szlovénia továbbra sem támogatja, hogy Horvátország csatlakozhasson a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). Ezzel kapcsolatban Erjavec elmondta: Horvátországnak gondjai vannak a jogállamisággal. "Olyan ország, amelynek nincs független igazságszolgáltatása, nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot, nem csatlakozhat a legfejlettebb országok köréhez" - szögezte le.

Erjavec egy nappal korábban a szlovén közszolgálati televízióban arról beszélt: elvárja, hogy az Európai Bizottság (EB) nyomást gyakoroljon Horvátországra, ehhez pedig Brüsszelnek megvannak a megfelelő eszközei. A külügyminiszter példaként Lengyelországot említette, amellyel szemben az EB szerdán megindította az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást.

Szlovéniában jövőre parlamenti választások lesznek. Sajtóhírek szerint Erjavec a szlovén-horvát határvitát politikai kampánycélokra használja. Ugyanakkor a külügyminiszter korábban is többször bírálta Horvátországot más ügyekben.

Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket. Zágráb azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést, és nem kíván eleget tenni az abban foglaltaknak.

MTI


Felhasználónév:
Jelszó:


A szavazás szünetel


  •  
  • Kapcsolatok tára
  •  
  • Lapszemle
  •  
  • Interjúk, riportok, szakcikkek
  •  
  • Önkormányzati ingatlanok


  •  
  • Jogszabálykereső
  •  
  • Gépjárműkereső


  •  
  • Térkép
  •  
  • Időjárás
  •  
  • Ki kicsoda?
  •  
  • Kulturális linkek
  •  
  • Pénzügyi szolgáltatások
  •  
  • Turisztikai információk
  •  
  • További hasznos linkek





    e-mail hirdetés szolgáltatók